Pszichológus Pasi

Pszichoforyou – Palvin Barbarától a Disney 50 árnyalatáig: a testképzavar a média tükrében (1. rész)

Szerző: Tóth Dániel

Nem újdonság, hogy a média és az internet világa is a tökéletes és kidolgozott testalkatot üdvözíti, és ezt az üzenetet rengeteg fórumon nyomatékosítja. De vajon miként hat a serdülő kamaszok testképére, önértékelésére és önbizalmára ez a mindent túlharsogó trend? Hogyan éli meg egy kamasz, hogy nap, mint nap tökéletes alakkal pózoló hírességek fotójába botlik az interneten? És milyen lelki nyomokat hagynak a média által gerjesztett szóváltások a tökéletes testalkat fontosságáról? Mit okozhat egy fiatal felnőtt életében egy negatív testkép? Az mindenképpen aggodalomra adhat okot, hogy egyes kutatási eredmények azt mutatták, minden harmadik gyerek testképzavaros.

Forrong az internet világa, miután Palvin Barbara nemzetközileg is elismert modellt, egy „kedves” Twitter-követő lekövérezte. Nem telt el egy hét, és az ausztrál Chontel Duncan fittnessedző 8 hónapos kismamaként posztolt, még mindig feszes, izmos, kockás hasa osztotta meg a nyilvánosságot. Sarka Kata pedig Nótár Ilona antropológussal folytatott szócsatát a közszereplők önsanyargató életmódjának felelősségéről, és a súlyfelesleg okozta irigységről.

Sajnos, ha akarjuk, ha nem, gyakran belebotlunk a hírességek tökéletes alakjáról, bőréről, hajáról, vagy esetleg a plasztikai beavatkozásaikról szóló hírekbe – akkor is, ha ezekre egyébként nem vagyunk kíváncsiak. És ez fokozottan igaz, a felnövekvő, viszont oly’ gyakran „lefelé néző”, ezeket a celebeket sokszor lelkesen és kritikátlanul követő generációra…

(A mai kamaszok szerelmi életére jellemző sajátosságokról, ebben a cikkünkben bővebben is olvashatsz.)

Egy mai fiatal napi szinten hall és olvas a tökéletesség elérésének fontosságáról a reklámokból, hirdetésekből. A média állandó üzenete arról, hogy a tökéletesnél kevesebbel ne érjék be (ragyogóan fényes haj, feszes bőr, tökéletes alak, stb.), mindent átitat, bekúszik a mindennapjaikba. Ennek is a következménye, hogy

egyre több testképzavarral küszködő tinédzser van: ők azok, akik nem ritkán már 7-8 éves korukban diétáznak, és úgy nőnek fel, hogy mindig elégedetlenek magukkal, az alakjukkal és az adottságaikkal.

Mindenről a média a tehet?

A témában szakértőként Tóth Dániel pszichológust kérdeztük, aki elmondta, hogy a média felelőssége a testképzavar kialakulásának fokozódásában nem egyértelmű. A média azt közvetíti, abból él, amire kereslet van. Szerinte a kereslet-kínálat elválaszthatatlan kapcsolatában gyökerezik ez a probléma. Hiszen korunk ideáljai mindenhol ott vannak és hatnak ránk: a reklámokban, az interneten, a közösségi oldalakon, a számítógépes játékokban, de még a mesékben is.

Nem egyértelmű, hogy a média, és a többi fórum azért közvetíti felénk ezeket az irreális ideálokat, mert a mai társadalomnak erre van igénye, vagy a média és az internet fokozódó térhódítása és növekvő hatalma irányít e bennünket a kor ideáljának a minden kétséget kizáró elfogadása és követése felé

– veti fel a szakértő.

„Figyelem! Látható az ideál!”

Túry Ferenc, és Szabó Pál A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa című könyvében így írja le a testkép fogalmát: „A testképen az egyén saját testével kapcsolatos pszichológiai élményeit és attitűdjét (pozitív/ negatív viszonyulásait) értjük, valamint azt a módot, ahogyan ezek az élmények szereveződnek.”

Tehát, a testünkről kialakított képünkre hatással van a személyiségünk, és a saját tapasztalataink. Ezek mellett pedig a szociális és kulturális hatások is befolyásolnak minket. Koronként és kultúránként azonban jelentős eltéréseket lehetnek abban, hogy milyen ideákhoz viszonyítva alakul ki bennünk pozitív vagy negatív testkép.

Tóth Dániel szerint

a mai ideál, egy torzult kép, így sokkal inkább ideálzavarról beszélhetünk, amit az adott kor és a társadalom határoz meg, fogad el, és követ önkéntelenül is, mindannak ellenére, hogy mindenki látja, és tudja, hogy ez egy eltorzult, egészségre ártalmas kép. Valamiért mégis fenntartjuk azt az illúziót, hogy ennek az ideálnak az elérése meghozza az áhított boldogságot az életünkbe.

És hogy mi ezzel a baj?

A testkép megfelelő fejlődése nem pusztán a testünkről, és a külső megjelenésünkről szól. A pozitív testkép egészséges önértékelést, önbecsülést és önbizalmat is jelent. A testképzavar (dysmorphophobia) pedig egy összetettebb, egész személyiséget érintő pszichológiai kórkép.

Azoknak a személyeknek, akiknek a testképe negatív, a legtöbb esetben az önértékelésük is alacsony, félnek a kritikáktól, és a visszautasítástól, ez pedig egy állandósuló szorongásos állapotot idézhet elő.

Ennek mértéke azonban eltérő lehet. Ha a mindennapi munkában, tanulásban és szociális kapcsolatokban ez nem gátolja az egyént, akkor ezt még nem tekintik kórosnak a szakemberek.

Az alacsony önértékelés, és önbizalomhiány okozta szorongás ilyen kismértékű jelenlétét rizikófaktorként tartják számon a testképzavar kialakulásában. Ha mindez társul például egy öröklött depresszióra való hajlammal, vagy valamilyen korai életszakaszban átélt traumával, esetleg gyermekkori bántalmazással – az az önbizalomhiány kialakulásának a táptalaján – nagymértékben megnöveli ennek a kórképnek a kialakulását – állítja szakértőnk.

A testdiszmorfiás zavar vagy

testképzavar tehát egy mélyen gyökerező, a személyiség, önértékelés, és önbecsülés fejlődésének megakadását is magában foglaló kórkép, ami nem azonos az evészavarokkal (anorexia, bulimia), de esetenként magában foglalhatja azt is!

Fontos megjegyezni, hogy a túlzásba vitt egészséges táplálkozást is evészavarnak tekinthetjük. Hasonlóan a testképzavar okozta szorongáshoz, addig nem kóros az egészséges táplálkozás, amíg a munka, a kapcsolatok, és a testi egészség nincs gátolva. A tartós önéheztetés, vagy az önhánytatás azonban súlyos esetben akár életveszélyes is lehet.

Tóth Dániel elmondta – A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy míg a korábbi évtizedekben a testképzavarok megnyilvánulásai – például étkezési zavarok – jobban elkülönültek a normálistól, mára a norma ment el észrevétlenül a kóros irányba divatos formában. És mivel ma már szinte mindenki szorong kinézetét illetően nehéz kiszúrni, hogy ki az akinél “normális” szintű az önbizalomhiány és ki az, akinél komolyabb gond lesz belőle. Ezért fontos odafigyelni erre és beszélni erről.

A cikk itt folytatódik! A második részben a testképzavar kialakulásának gyökereiről, a kezeléséről, és a megelőzési módjáról olvashatsz!

Fotó forrás: Itt, itt, valamint itt, itt és itt.

Az eredeti cikket itt olvashatod.

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezárás