Pszichológus Pasi

Pszichoforyou – Palvin Barbarától a Disney 50 árnyalatáig: a testképzavar a média tükrében (2. rész)

Szerző: Tóth Dániel

Nem újdonság, hogy a média és az internet világa is a tökéletes és kidolgozott testalkatot üdvözíti, és ezt az üzenetet rengeteg fórumon nyomatékosítja. De vajon miként hat a serdülő kamaszok testképére, önértékelésére és önbizalmára ez a mindent túlharsogó trend? Hogyan éli meg egy kamasz, hogy nap, mint nap tökéletes alakkal pózoló hírességek fotójába botlik az interneten? És milyen lelki nyomokat hagynak a média által gerjesztett szóváltások a tökéletes testalkat fontosságáról? Mit okozhat egy fiatal felnőtt életében egy negatív testkép? Az mindenképpen aggodalomra adhat okot, hogy egyes kutatási eredmények azt mutatták, minden harmadik gyerek testképzavaros. (A cikk első részét itt olvashatod.)

 Francoise Dolto francia gyerekpszichológus, A tudattalan testkép című könyvében (L’image inconsciente du corps) már 1984-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek korai élményei a testükhöz kapcsolódnak elsősorban, ami egy tudattalan testkép korai kialakulását eredményezi. Nem kevesebbet állít ezzel Dolto, mint hogy a kibontakozó önértékelés a test fiziológiáján alapul.

Ha tehát egy fejlődő gyermek az adott kultúra ideáljaival találkozik az óriásplakátokon, a reklámokban, vagy a mesékben, az – sok más egyéb tényező mellett – befolyással van testképének kialakulására, és ez által az önértékelésének fejlődésére is.

Tóth Dániel a Disney 50 árnyalata című videójában arra világít rá, hogy a Disney mesék népszerű hercegei és hercegnői már az egészen fiatal lányokba is elültetik azt a téves képzetet, hogy a „szép=jó”. Mi több, csak akkor vagy szép, ha mindenki szemében te vagy a legszebb! Hiszen a mesékben mindig a hercegnő a legszebb karakter. Vagyis azt az üzenetet kapják a lányok, hogy csak akkor lesznek jók, és szerethetőek, és csak akkor talál rájuk a szerelmes herceg, ha az egész világ őket tartja a legszebbnek.

Ezzel az üzenettel, és egy irreális hercegnői testalkattal indítanak el minket a mesék, a tökéletesség örökös hajszolásának útján, alapjaiban sértve az egészséges önbecsülés kifejlődését, amit aztán később vélhetően csak felerősítenek az olyan agyon tematizált hírek, amelyek arról szólnak, hogy valaki lekövérezett egy topmodellt.

A mesék a fiúknak sem mutatnak pozitívabb mintát. A rajzfilmek férfi főhősei is tökéletes testalkattal rendelkeznek, emellett pedig azt sugallják, hogy hercegi címnél kevesebbel ne érjék be. Mert ez a titulus hatalmat, elismertséget, népszerűséget, és nem utolsó sorban sok pénzt szimbolizál. Mindezek összessége pedig egy gyönyörű hercegnőt, és vele egy happy end-del végződő boldog párkapcsolatot ígér – mutat rá Tóth Dániel.

Ez a férfiideál a felcseperedő fiúkban egy felfokozott teljesítménykényszert okozhat, ami a tanulmányaikban, a munkájukban (karrierizmus), vagy akár a sportolásban (izomdiszmorfia) is kóros méreteket ölthet. Az irreális képet adó hercegektől, vagy hercegnőktől való eltérés pedig már igen fiatal korban frusztrációt és önértékelési gondokat okozhat. Ezt látszik igazolni az a – már korábban említett – 2008-ban végzett angol vizsgálat, ami 150 000 gyermek bevonásával készült.

Kimutatták, hogy a 10 éves lányok harmada, a fiúknak pedig a 22%-a látja a testét a legnagyobb probléma forrásnak az életében.

Hiányzó betegségtudat

Tóth Dániel úgy fogalmazott ezzel a kórképpel kapcsolatban, hogy nem a testkép zavarodik, hanem ahogy értékeljük azt. Tehát a legtöbb esetben nem a testről alkotott kép az, ami zavart szenved, hanem az, hogy az adott kor- és társadalmi norma által elfogadott és elénk állított ideáltól ez milyen mértékben tér el. A testképzavar esetében éppen ez okozza a legnagyobb nehézséget, ugyanis az érintetteknek egész egyszerűen nincs betegség-tudata. Ehelyett van viszont egy állandósult elégedetlenség érzés, amiatt, hogy az áhított ideáltól kisebb, vagy nagyobb mértékben eltér a testük. Akkor tekintjük kórosnak ezt az állapotot, ha ez szociális elszigetelődéssel, és/vagy kényszeres cselekedetekkel jár együtt. Ide tartoznak a rendszeres plasztikai és bőrgyógyászati beavatkozások, illetve az éheztetés és hánytatás is. Tóth Dániel elmondta:

ma Magyarországon egy testképzavarban szenvedő beteg csak akkor kap orvosi segítséget, amikor már sürgős, és életveszélyes az állapota. Pedig a testképzavar lelki hátterét, az önértékelési zavart terápiás úton lehet kezelni – valójában ez az, ami az igazi kiutat jelenthetné a betegek számára, de ezt éppen a betegségtudat hiánya miatt, a legtöbb esetben ők maguk utasítják el.

A megoldást a megelőzésben látja a szakértő, aki egyébként rendszeresen tart iskolákban a média, az internet és a számítógépes játékok negatív hatásairól beszélgetéseket. Ezeken az alkalmakon a gyerekek saját környezetükben ütköztethetik a gondolataikat a témában. Tapasztalatai azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel a gyerekek, illetve a kamaszok bátrabban gondolkoznak kritikusan a média üzeneteivel szemben, ami által képesek lehetnek egy belülről fakadó egészséges önbecsülés, önértékelés kialakítására. Emellett a szülőkkel való kommunikáció jelentőségét is hangsúlyozza a szakértő: velük a társadalom által diktált ideálképek megfelelő kezeléséről, és egy pozitív önkép kialakításának fontosságáról érdemes és kell minél többet beszélgetni!

Fotó forrás: itt, itt és itt

Az eredeti cikket itt olvashatod.

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezárás