Természetes, hogy a gyerekek játszanak. De miért játszunk felnőttként is? Mitől olyan egyedi, különleges a Pokemon Go, miért ilyen nagy az érdeklődés iránta?Van-e a játékban hosszabb távon terápiás potenciál? Pozitívumok és negatívumok a Pokemon Go-val kapcsolatban.

A játék természetes dolog. Az a természetellenes gondolat, hogy ebből ki kell nőni. A felnőttek nagy része elfelejti, milyen jó dolog is a játék, illetve egyenesen megbélyegzik azt: értelmetlen, értéktelen és gyermeteg dolognak minősítik.

Ugyanazért játszunk felnőttkorban is, mint gyermekként: mert

jó érzés, kikapcsol, szórakoztat, oldja a belső feszültséget, és segítségével felfedezhetjük önmagunk új minőségeit.

A Pokemon Go zsenialitása abban rejlik, hogy a tökéletesen kialakított tanulási fejlődési modellt kombinálta a kiterjesztett valóság technológiájával, és kivitte a játékot a fizikai valóságba. Így egy mozdulattal ötvözte például a mozgáskor felszabaduló endorfin és a beltéri játékok jótékony hatásait. 

A közösen végzett stresszoldó tevékenységek által –, mint a játék, közös színezés vagy főzés – a konfliktusokat és feszültségeket is könnyebben feloldhatod.

A közös játéknak így van terápiás ereje. 

A Pokemon Go egy új láz, és mint minden ilyen újdonság, jön és megy. Az emberek nem kezdtek el tömegesen felmondani, csakhogy egész nap kis szörnyeket kergessenek. Információim szerint pedig több barátság és párkapcsolat köttetett játék közben, mint amennyi szétment volna emiatt.

Nem csak a gamer réteget találta meg a játék, hanem emberek sokkal nagyobb csoportját. Mindez arra az egyszerű tényre világít rá, hogy nincsen kiforrott kultúránk még arra, hogyan is kezeljük a virtualitást és az emberi kapcsolatainkat a XXI. században.

Az eredeti cikket itt olvashatod.